Korabeli említések a Beck-féle 200 koronásról.

A Monarchia felbomlása után az első Magyarországon nyomtatásba került bankjegy az 1918-as úgynevezett Beck-féle 200 koronás volt. Nevét onnan kapta, hogy a kiadásáért az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézetének kormánybiztosa, Beck Lajos volt a felelős.

A bankjegyet Falus Elek tervezte, gyakorlatilag egy kézzel készített rajzról van szó, amit nyomdai eljárással sokszorosítottak. A nyomtatást Budapesten az Athenaeum végezte el ofszet eljárással. A gyenge minőségű nyomtatás és egyszerű megjelenés nagy ellenszenvet váltott ki. A bécsi Osztrák-Magyar Bank azonnal tiltakozott ellene, ugyanis nem adtak engedélyt a kiadásukra. A bankjegyből 450.000 darab készült el, amit kevés kivétellel megsemmisítettek. Az “A 0006 / 01031” és az “A 0006 / 01050” közötti számokkal ellátott bankjegyeket “MUSTER” lyukasztással látták el és megtalálhatóak több nagyobb múzeumi gyűjteményben is. (Ismert példányok: A 0006 / 01031, A 0006 / 01037, A 0006 / 01041)

Vitát képez az, hogy tényleg forgalomba került-e, ha igen, akkor mikor és milyen ideig maradtak forgalomban. A korabeli említések segítséget nyújthatnak ebben:

Zavarok a bankjegyforgalomban.
… különvonaton hozzák le Bécsből a bankjegyeket. Beck Lajos Heinrich Aladár főtanácsossal ,és dr. Skublics titkárral délután Bécsbe utaztak és holnapra Budapestre hozzák a bankjegyeiket. Erre annál nagyobb szükség van, mert a Budapesten nyomtatott bankjegyeket — egyelőre 200 koronáról szóló darabokat állítottak elő nagyobb mennyiségben — amíg kikerülhető, nem akarják forgalomba hozni. Az Osztrák-Magyar Bankban annyira kifogytak a bankjegyekből, hogy a kormánybiztos tegnap este a nagy pénzintézetek vezetőit volt kénytelen megkérni, hogy a készleteikből néhány százezer koronát engedjenek át kölcsönbe az Osztrák-Magyar Banknak.
– Pesti Napló, 1918.11.06.

Holnap forgalomba kerülnek a Budapesten nyomtatott bankjegyek. Az Magyar-Osztrák Bank bécsi központja egy hét óta ígéri, hogy az eddiginél nagyobb bankjegy-szállítmányokkal ki fogja segíteni a budapesti főintézetet és a magyar piacot a pénzforgalom zavaraiból. Szombaton még biztosra ígérték, hogy hétfőre nagyobb mennyiségű bankjegyet küldenek Budapestre. Ez az ígéret is ígéret maradt. A jegybank bu­dapesti vezetősége elküldötte szombaton Bécsbe egyik tisztviselőjét, hogy a bankjegyeket elhozza Budapestre, de tegnap este azt az értesítést kapta tőle, hogy a megbíza­tást nem tudja teljesíteni. így azután az Magyar-Osztrák Bank budapesti palotájának kapujára ma reggel azt a hirdetményt ragasz­totta ki, hogy nem lesznek kifizetések, mert a Bécsből várt pénzküldemény vasúti aka­dályok következtében nem érkezett meg. Sze­rencse, hogy az új magyar kormánybiztos gondolt erre az eshetőségre és a minisztertanács felhatalmazásából — mint már jelez­tük — megfelelő intézkedést tett az új bank­jegyek előállítására. Az Athenaumot már szombaton megbízta, hogy az „Magyar-Osztrák Bank budapesti főintézete“ jelzéssel ellátott 5, 50 és 200 koronás bankjegyeket állítson elő. Még szombaton este munkába is fogtak a nyomdában, úgy hogy holnap reggelre már forgalomba is lehet hozni az új bankjegyeket és így a bankjegyhiányon segíteni tudnak.
– Pesti Napló, 1918.11.05.

  • 1918.11.05-höz legközelebb eső szombati nap 1918.11.02. volt. Ezen a szombaton kérhették fel az Athenaeum nyomdát a bankjegyek elkészítésére. A bankjegyen “1918.11.03.” szerepel, mint kiadási dátum. A Pesti Naplóban megjelent írás szerint a következő napra (1918.11.06.) ígérik a Beck-Féle 200 koronások megjelenését.

A közös jegybank helyzete.
Az
osztrák-magyar bank több műszaki és adminisztratív tisztviselője Budapestre utazott, ahol felügyeletük alatt fogják elkészíteni az államnyomdában az új 25 és 200 koronás bankjegyeket.
– Népszava, 1918.11.08.

A pénzintézetek helyzete és a bankjegyforgalom.
Bécsi utam kielégítő eredményűvel járt. Meg kell állapítanom, hogy az Osztrák-Magyar Bank vezetősége részéről a legmesszebbmenő előzékenységgel találkoztam. Nagyon természe­tes, hogy mindazokra az intézkedésekre nézve, melyek a magyar piacznak bankjegyekkel valá zavartalan ellátását biztosítani alkalmasak, számbaveendő viszonyok figyelembevételével és kifogástalan összhang mellett állapodtunk
meg. Ezek legfontosabb részlete az arra nézve történt megegyezés, hogy a jegybank központi üzletvezetősége az összes műszaki eszközöket valamint műszaki és adminisztratív személy­zetet rendelkezésére bocsátotta a budapesti fő­intézetnek, hogy a magyar piacz bankjegyszükséglete a budapesti főintézetnél legyen előállítható. Mindenesetre nyomatékosan szüksé­ges figyelmeztetni a közönséget, hogy ezúttal nem annak a tervnek a megvalósításáról van szó, mely a bankjegyhiány legelső napjaiban fölmerült, mely szerint a budapesti főintézet által bocsáttassanak ki bankjegyek, mert most a jegybank alapszabályszerileg kijelölt funkczionáriusai által aláírt tehát teljesen kifogástalan és szabályszerű bankjegyek kiadása tör­ténik. Egyelőre 200 koronás bankjegyek kerül­nek majd keddtől fogva forgalomba, de a jövő hét végén már 25 koronás bankjegyeket is kiadhatnak.


– Az Ujság, 1918.11.09. / 263. szám

  • Az ígért Beck-féle 200 koronások forgalomba helyezésről már nincs több említés. Helyette az bécsi mintájú 200 koronások budapesti nyomtatása, majd a forgalomba kerülésük kerül előtérbe.

Beck Lajos Kormányzósága tette tönkre a magyar jegybankot. Készül a Beck-pénz.
Az
utóbbi probléma volt sürgősebb, mert amint emlékezetes az Osztrák-Magyar Bank r október elejétől kezdve alig küldött le Budapestre pénzt, úgy, hogy a forgalom teljesen megbénult. Beck Lajos telefonált, táviratozott Becsbe, futárokat küldött föl, külön vonatokat szervezett, de pénzt nem tudott szerezni, mert a jegybank bécsi főintézete arra hivatkozott, hogy az akkori fölfordulásban az osztrák vasutak igazgatósága nem garantálja a pénzküldemények biztosságát.
Beck
végre tehetetlenségében megbízást adott egy rajzolónak, hogy készítsen két bankjegyrajzot: egy 25 és egy 200 koronás típust. Beck Lajos a két pust, mint az Osztrák-Magyar Bank intézete kibocsátását készítette el. A kliséket azonnal nyomdába adták, az Athanaeum éjjel-nappal dolgozott és két nap alatt ki is nyomott egy pár milliót. Az új bankjegyeket r szortírozták, megolvasták és el is csomagolták, és úgy volt, hogy másnap reggel piacra dobják őket. Ezen az estén Beck Lajos egy sebtiben összehívott sajtóértekezleten bemutatta az új bankjegyeket. ahol azonban olyan súlyos aggályok hangzottak el a bankjegyek silány kiállítása, rossz papírja, főleg pedig a kibocsájtás jogcímének beállítása miatt, másfelől pedig Beck azon az éjszakán a jegybank bécsi vezetőségétől olyan szigorú figyelmeztetést kapott abban az irányban, hogy a jegybank ezeket az emissziókat nem fogja elismerni, hogy az utolpercben a drága pénzen kinyomott bankjegycsomókat visszatartották és megsemmisítették.

– – 8 Órai Ujság, 1919.11.09.

 

 

Következtetések:

  • Helytelenek az egyes kiadásukkal kapcsolatos állítások: “1 órát volt forgalomban 1918. november 16-án”(1), “Az első szállítmányok már november 15-én a bankba kerültek. Beck kormánybiztos azonnal elrendelte a forgalomba hozatalukat, ami másnap, november 16-án, már meg is történt.”(2).
    1918.11.09-i dátummal már az írják, hogy a Beck-féle 200 koronások “kiadásának a terve szabálytalan”, helyette Bécs támogatásával a fehér-hátú 25 és 200 koronás bankjegyek nyomtatását kezdik meg (hamarosan meg is jelenik a Budapesten nyomtatott A 1xxx sorozatú üres hátú 200 koronás), a Beck-féle 200 koronások kiadásáról többet nem esik szó.
  • A magyar kormány a kiadásra szánt Beck-féle 200 koronásokat egyfajta zsarolási eszköznek használta, hogy a bécsi központi bank több bankjegyet biztosítson Magyarország számára.
    Ezt erősíti meg egy 1918. november 7-én lezajlott bécsi tárgyalás(3): a Budapesti Főintézet telefonbeszélgetésen keresztül közölte, hogy 5, 50 és 200 koronások nyomtatásába kezdett. Amennyiben nem érkezik elegendő mennyiségű bankjegy Bécstől, forgalomba helyezik őket.
  • 1918-1919 körül kiadott papírpénzek történelmi háttere torzítva lett. Részben köszönhető Faragó Miksának és “A szovjet bankógyára”, illetve “Die Notenpresse der Revolution” című könyveinek. Faragó Miksa az Osztrák-Magyar Bank egyik budapesti tisztviselője volt. A Tanácsköztársaság bukása után a tevékenysége miatt 4 év börtönre ítélték. A könyvében próbálta önmagát tisztára mosni, ami során odáig elment, hogy rágalmazás miatt betiltották és bevonták (Elkobozták a „fehér pénz“ értelmi szerzőjének könyvét – „A forradalom bankóprése“ című németnyelvű könyvben áll bosszút volt hivatalnoktársain az Osztrák-magyar Bank kommunizálója – Uj Nemzedék, 1930 május 24.). A szocializmus idején természetesen Faragó Miksa elfogadottá vált.
    Továbbá az is torzítja a képet, hogy a rendszerváltás előtt egyes szerzők az 1918-1919 körüli “forradalmi” időszakot próbálták az egekbe emelni és túlértékelik a korszak szerepét a numizmatikán belül. Például a következőképpen írtak a bankjegyről, ami valójában egy egy színben sokszorosított egyszerű ceruzarajz volt:

    A forradalmi szellemben megrajzolt bankjegy a maga egyszerűségével újszerű volt — forradalmat jelentett a papírpénz tervezésében — az akkor szokásos, két-három nyomással készült és a bankjegy teljes felületét be­hálózó, tömegrajzú bankjegyekkel szemben. … Falus Elek messze megelőzte korát ezzel a levegős rajzú bankjegytípusával, amit ma már szerte a világon alkalmaznak a papírpénznyomásban.
    – Dr. Kupa Mihály, Koszorús Oszkár – Falus Elek papírpénze

Beck-féle 200 korona, 1918 november 4., Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum (monguz.hu)

 

Budapesten nyomtatott 200 korona, 1918 október 27, A 1xxx sorozattal. A szakirodalom 1918 november 7-et említi, mint a forgalomba helyezés időpontját. Valószínűleg a dátum a nyomdai munkák kezdetét jelzi, az első darabok napokkal később kerülhettek forgalomba.

Források:

(1) Rádóczy Gyula – A legújabb kori magyar pénzek (1892-1981)

(2) Dr. Kupa Mihály, Koszorús Oszkár – Falus Elek papírpénze

(3) Pressburger – Österreichische Notenbank 1816 – 1966

– KP