Az 1882-es és az 1888-as egy, az 1881-es öt és az 1884-es ötven forintos számozási rendszere.

Az Osztrák-Magyar Bank által az 1880-as években kiadott kisebb címletű forint (gulden) államjegyei a későbbi korona bankjegyekhez mérten összetett számozási rendszerrel rendelkeznek. A bonyolult módja a sorozatjelzésnek és számozásnak nem lehet véletlen, feltételezhető, hogy egy előre meghatározott mintát követ. Nagy mennyiségben összegyűjtve az említett államjegyeket, és kielemezve a számozásukat, sikeresen meg lehetett fejteni a számozási rendszert.

Megtekintem

A Kossuth-féle 1000 forintosról.

A első említés az 1000 forintosról 1848 augusztusából származik:

5, 10, 50, 100, 1000 frtos pénzjegyek fognak kibocsáttatni, mellyek kétségtelenűl vetélytársai lesznek a bécsi bankjegyeknek, s azért remélhető, hogy a bécsi bank, e reá nézve kedvetlen verseny kikerülése végett, kölcsönzési ajánlatának föltételeit alább hangolni talán kész leszen.
– A’
pénzügyminister orsz. pénzügy iránti jelentésének kivonata (Több korabeli lap is közli)

Vajon került-e nyomtatásra majd forgalomba magyar 1000 forintos pénzjegy?

Megtekintem

Az 1920-as osztrák bankjegyválság

A nagy háború után a szétszakított Osztrák Magyar Monarchia utódállamait továbbra is összekötötte a közös korona valuta. Egyes országok épp ezért igyekeztek minél hamarabb megszabadulni tőle. Ezt a kapcsolatot még az sem szakította meg teljesen, ha egy állam felülbélyegezte a saját bankjegyeit. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az 1920-as osztrák bankjegyválság története úgy kezdődik, hogy…

Megtekintem

Az 1918-as 25 és 200 koronás hamis modern felülbélyegzései Csehországból.

Az elmúlt évek során a csehországi “Filatelia Klim” aukciós ház tevékenysége során tömegesen került a gyűjtők körébe mindenféle hamis bélyegzéssel ellátott 1918-as 25 és 200 koronás. Jellemzően a szegedi és a román megszállási bélyegzéseket próbálják utánozni, azonban a bélyegzéssel kapcsolatos ismeretek hiánya miatt feltűnően esetlenül történik a hamisítás. Rendszerint az eredetitől formailag eltér a bélyegzés, a bélyegzéseknél nem korhű betűtípust használnak, a dátum nem illeszkedik a bélyegzés idejéhez, esetleg a bankjegy adott típusát sohasem jelölték meg ilyen formában. A következő klim-féle hamisítványok ismertek:

Megtekintem

Az 1849-es 2 forintos kincstári utalvány sorozatjelölésének és sorszámozásának rendszere.

A 1848–49-es forradalom papírpénzeit gyűjtők körében biztosan feltűnt, hogy a Kossuth-bankók a modern bankjegyekhez mérten összetett sorozatjelöléssel rendelkeznek (nagy és kis betűk kombinációja, esetleg további sorszám, nyomtatva és kézzel is írva). Ez idáig nem sokan foglalkoztak azzal, hogy rendszerbe szedjék a forradalom papírpénzeinek sorozatváltozatait. A legkisebb mennyiségben a 100 forintosok után az 1849-es 2 forintosok voltak nyomtatva. A kis nyomtatott mennyiségnek köszönhetően kevés a sorozatváltozat, a nagy gyakoriságuk miatt ezek könnyen összegyűjthetőek. Az összegyűjtött több mint 150 darab 2 forintos sorozatának és sorszámának kielemzése meglepő eredményt hozott.

Megtekintem

Született október negyedikén. Az “Ausgegeben nach dem 4. Oktober 1920” bélyegzésekről.

Az utolsó korona bankjegy felülbélyegzés az “Ausgegeben nach dem 4. Oktober 1920” típus. A legtöbb katalógus és szakkönyv ezt az osztrák felülbélyegzések közé sorolja, némileg tévesen. Igaz, hogy Bécsben, német nyelven készült a bélyegzés, viszont ezek a bankjegyek soha nem voltak hivatalos fizetőeszközök Ausztriában. Sőt máshol sem. Akkor mi indokolta a kibocsátásukat? Főleg az után, hogy már forgalomban volt a dupla német 100, 1000 és 10.000 koronás is.

Megtekintem

1 2 3 4