Ki volt az a “T.W.” és kik tervezték az 1920–23-as államjegyeket?

Az 1920-as keltezésű 50 koronástól kezdődően a sorozatot bezáró 1923-as 1 millió koronásig az államjegyeken a “W”, a “T W” vagy a “T WILLI” jelöléssel találkozni. Függetlenül attól, hogy Svájcban vagy Budapesten nyomtatták az adott változatot, minden esetben megtalálható a jelzés a bal alsó sarokban. Vajon kit takarnak a “T W” betűjelek?

Megtekintem

A vásárhelykutasi hamis 10 pengősök – amikor a földművesek bankjegyeket hamisítanak.

“Saját kézzel rajzolt bankókat hozott forgalomba Kutason”, számolt be Vásárhelyi Népujság 1937. március 28-i száma. A hamisítványok kézzel festve készültek, ennek ellenére több mint tíz darabot sikerült forgalomba helyezni. Annyira primitívek voltak, hogy a helyi lapok is csak humorral körítve tudtak beszámolni az eseményekről.

Megtekintem

A “Stempel wurde…” bélyegzés és modern hamisítványai.

Ismertek olyan hamis “MAGYARORSZÁG” bélyegzéssel ellátott osztrák-magyar bankjegyek, amelyeken egy további “Stempel wurde von der kön. ung. Staatsdruckerei in Budapest laut Mitteilung der Oesterreichisch-ungarischen Bank, Hauptanstalt in Budapest als unecht befunden” bélyegzés is megtalálható. A magyar numizmatikai szakirodalom csak a létezésük tényét erősíti meg, a bélyegzés hátterével nem foglalkozik.

Megtekintem

A birodalmi pénztárjegyek (Reichskreditkassenschein) és magyar vonatkozásaik.

Az első világháborúban részt vevő országok már az első hetekben megtapasztalhatták, hogy a nemesfém tartalmú fémpénzek a forgalomból eltűnték. Hiányuk megakasztotta a gazdaság rendes működését. Hogy mérsékeljék a pénzváltási nehézségeket, kis címletű papírpénzek nyomtatását rendelték el. Így kerültek forgalomba például az Osztrák-Magyar Monarchiában az 1 és 2 koronás bankjegyek, a Német Császárságban az 1, 2 és 5 márkás pénztárjegyek.

Megtekintem

Az 1882-es és az 1888-as egy, az 1881-es öt és az 1884-es ötven forintos számozási rendszere.

Az Osztrák-Magyar Bank által az 1880-as években kiadott kisebb címletű forint (gulden) államjegyei a későbbi korona bankjegyekhez mérten összetett számozási rendszerrel rendelkeznek. A bonyolult módja a sorozatjelzésnek és számozásnak nem lehet véletlen, feltételezhető, hogy egy előre meghatározott mintát követ. Nagy mennyiségben összegyűjtve az említett államjegyeket, és kielemezve a számozásukat, sikeresen meg lehetett fejteni a számozási rendszert.

Megtekintem

A Kossuth-féle 1000 forintosról.

A első említés az 1000 forintosról 1848 augusztusából származik:

5, 10, 50, 100, 1000 frtos pénzjegyek fognak kibocsáttatni, mellyek kétségtelenűl vetélytársai lesznek a bécsi bankjegyeknek, s azért remélhető, hogy a bécsi bank, e reá nézve kedvetlen verseny kikerülése végett, kölcsönzési ajánlatának föltételeit alább hangolni talán kész leszen.
– A’
pénzügyminister orsz. pénzügy iránti jelentésének kivonata (Több korabeli lap is közli)

Vajon került-e nyomtatásra majd forgalomba magyar 1000 forintos pénzjegy?

Megtekintem

Az 1920-as osztrák bankjegyválság

A nagy háború után a szétszakított Osztrák Magyar Monarchia utódállamait továbbra is összekötötte a közös korona valuta. Egyes országok épp ezért igyekeztek minél hamarabb megszabadulni tőle. Ezt a kapcsolatot még az sem szakította meg teljesen, ha egy állam felülbélyegezte a saját bankjegyeit. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az 1920-as osztrák bankjegyválság története úgy kezdődik, hogy…

Megtekintem

1 2 3 5