A Bambergi lovas ábrázolása német pénzjegyeken.

A Bambergi dóm (Bamberger Dom) egy késő román és koragót stílusú székesegyház a bajorországi Bamberg városában. Kultúrtörténelmi szempontból a jelentőségét az adja meg, hogy itt található az egyetlen németországi pápasír, illetve kitűnik a műkincseivel és az építészetének pompájával. Ide sorolhatóak a XIII. század elejéről származó szoborművek, köztük az egyik legjelentősebb, a Bamberger Reiter vagyis a Bambergi lovas.

Megoldatlan kérdés, hogy vajon kit is ábrázolhat a lovasszobor. A régi bambergi hagyomány a magyar királynak, Szent Istvánnak tartja a lovast, ki a székesegyház építőjének, II. Henrik császárnak sógora volt. Az 1842-ben először megjelent “Bambergi legendák és mondák” című könyv a leánykérőbe induló István királlyal is foglalkozik. A magyarországi pogány Vajk nagy kísérettel lovagol Bamberg felé, hogy haza vigye magának Henrik császár húgát, Gizellát:

     Fényesen által lovagolt az istenháza oszlopsorain,

     ki ne bocsátaná ezt meg a pogánynak,

     belovagol a fejedelmek ajtaján

     és lovagol egészen a kórusig.

     A magyar ló meglátja a gyertyafényt és megriad,

     hogy itt megszentelt földre lép, saját lova tanítja az urat.

A monda színes elbeszélése szerint a pogány Vajk a fejedelmi palota helyett a díszesebb templomba lovagolt be. Tévedését csak akkor vette észre, amikor lova megtorpant és tekintete az oltár égő gyertyáit felfedezte. Az ismeretlen épület titkának kutatásába elmerült vendéget az érkezéséről értesített császár átvezette a palotába. A szép hercegnő kezét azonban csak akkor kapta meg, amikor megkeresztelkedett és megígérte, hogy magyar népét is Krisztus hitére vezeti.

A mondákból és legendákból természetesen nem lehet kiindulni. Az szinte biztosra vehető, hogy egy szent uralkodót ábrázol a szobor. A középkori vallásos szellemet ismerve, csak az képzelhető el, hogy az oltárhoz közel csak egy szent királyként tisztelt személy szobrát helyezhették el.

Érdemes még megemlíteni, hogy a 18. századtól már igazoltan Szent István szobrának is nevezik a Bambergi lovas szobrát. A székesegyházat gondozó dómkáptalan 1784/85-ös számadáskönyvében szerepel egy tétel, hogy “két forintot fizetett ki Mutschelle szobrásznak, aki a lovas István lovának egyik fülét és egyik lábát újjal cserélte ki”. 1829-ből pedig azt jegyezték be, hogy “Szent István lovasszobrához felállították az állványzatot”.

Több további elmélet is létezik: talán Konstantin császárt, Szent Henriket, III. Konrád királyt, esetleg a napkeleti szent királyok egyikét ábrázolja? Mindegyik mellett szólnak érvek és ellenérvek. De az biztosra vehető, hogy a több évszázadra visszanyúló néphagyomány szerint Szent István királyt ábrázolja a lovasszobor.

Német papírpénzek a Bambergi lovas ábrázolásával:

– KP
Forrás:

Senger Ádám: A bambergi császárdóm lovasa

Közi Horváth József: Szent István és a Bambergi Lovas