A magyar pengő sorsa a szomszédos országokban a II. világháború után. (Frissítve: 2022.12.12.)

Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya a második világháború lezárásaként 1945. január 20-án kötötte meg a Szovjetunióval és a Szövetségesekkel a fegyverszüneti egyezményt. Ennek értelmében Magyarország kötelezi magát, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia általa megszállt területéről kivonja az összes magyar csapatokat és hivatalnokokat Magyarország 1937. december 31-én fennállott határai mögé, továbbá hatályon kívül helyez minden olyan törvényhozást és bekebelezést, amelyet Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia területének Magyarországhoz való csatolására szövegeztek.

A korábban Magyarországhoz tartozó területeken természetesen a magyar pengő volt fizetőeszközként használatos. A háború után a szomszédos országok által újból bekebelezett területeken több esetben is továbbra a pengőt használták.

Románia

A magyar pengő 1945. májusáig volt forgalomban Észak-Erdélyben. 1945. május 12-én jelenik meg  (Délmagyarország, 1945. május 12.). a hír, hogy a román pénzügyminiszter elrendelte Észak-Erdély területén az idegen pénzek beváltását:

A beváltási kulcs a következő:

1 szovjet (Vöröshadsereg parancsnoksága) pengő: 77 lei.

1 magyar pengő: 27 lei.

1 szovjet rubel: 36 lei 10 bani.

1 szovjet (Comandamentul Armatei Rosii) lei: 5 lei.

A beváltás május 14-ig tart és azt a Banca Nationala központja és északerdélyi fiókjai, valamint 42 adóhivatal végzi. Azonnal kifizetik a következő ellenértékét:

Magánszemélyeknek: 400.000 lei.

Egyéni cégeknek : egymillió lei.

Hivataloknak, szövetkezeteknek és hasonló intézményeknek: ötmillió lei.

Ezeken felüli összegekről nyugtát, bont adnak, amelyeket később fognak beváltani.

A beváltási határidő rövid volt, ezért sok már forgalomban nem használható pengő bankjegy maradt Romániában. Később ezek jelentős részt visszaszivárogtak Magyarországra.

Jugoszlávia

A jugoszláv pénzhasználat a második világháború után rendkívül kaotikus volt és magyar nyelven csak töredékes információk vannak róla. Tudni lehet, hogy 1945 januárjában Vajdaságban kétféle hivatalos pénznem is volt, a magyar pengő és a jugoszláv dinár (Délmagyarország, 1945. január 21.).

A Zentai Városparancsnokság 1944. november 9-én kelt, 96/1944. számú rendelkezése 1 pengő = 18 dinár átváltási arányt határoz meg.

A Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Bizottság (Nacionalni komitet oslobodenja Jugoslavije) által 1944. december 6-án kiadott parancs alapján az átváltás 1 pengő = 40 dinár:

A Bánáti Katonai Körzetben a továbbiakig az egyedüli törvényes fizetőeszköz a Belgrádi Nemzeti Bank dinárja.
Bácska és Baranya Katonai Körzetben, az eddigi fizetőeszköz, a pengő mellett, elfogadják a Belgrádi Nemzeti Bank (sic!) dinárját is 1 pengő = 40 dinár arányban és a dinár, vagy a horvát kuna átváltását pengőre, kötelező fizetés esetén az újvidéki Gazdasági Bank mellett működő váltóiroda fogja végezni 1 pengő = 80 kuna, 1 dinár = 2 kuna arányban.

A szovjet kiadású pengőt nem fogadták el, azonban kerülhetett belőlük forgalomba, ugyanis van róla korabeli feljegyzés, hogy a Vajdaságban 300-400 pengőkért lehet kapni a vörös ezer pengőst, amit átcsempészve Magyarországon már teljes értékben fel lehetett használni.

Jugoszlávia területén forgalomban lévő mindenféle idegen pénz átváltása új dinárra (legfeljebb 5000 dinár értékben) 1945. április 5. és június 21. között zajlott. Az átváltás a következő arányokban történt:

100 szerb dinár = 5 új dinár

100 horvát kuna = 0.7 új dinár (Szerémség területén 2.5 új dinár)

100 bolgár leva = 10 új dinár

100 albán frank = 250 új dinár

100 magyar pengő = 100 új dinár

100 birodalmi német márka = 60 új dinár

(az olasz lírát később váltották)

Csehszlovákia

A csehszlovák kormányzat 1945 májusában határozta meg a pengő és csehszlovák korona beváltási árát. Eszerint egy pengőért két “csehszlovák” koronát fizetnek (gyakorlatban szlovák koronát vagy szovjet kiadású csehszlovák koronát jelentett). A pengő beváltása nem volt kötelező, Szlovákia bizonyos részein még akkor határozatlan ideig forgalomban maradtak. Egymás után, járásonként tervezték átváltani a pengőt, ez meg is történt a Szepsi és Kassa járásában. Azonban nagy mennyiségű pengő kezdett el beáramolni Magyarországról, ezért a pengő forgalmát 1945. június 25-án beszüntették, további átváltás nem történt.

– KP