A szovjet rubel mint párhuzamos fizetőeszköz a pengő mellett.
1944-ben, Magyarország szovjet megszállásakor a Vörös Hadsereg fedezet nélküli pengő pénzjegyeket adott ki az ellenőrzése alatt álló területeken. Ezeken a papírpénzeket a Vöröshadsereg Parancsnoksága van megjelölve mint kiadó. Kevésbé ismert, hogy a szovjet csapatok a megszállási pengő mellett szovjet rubelben is fizettek és kényszerítették ki a forgalmát. Nem tudni, hogy milyen rendelet tette lehetővé a forgalmát, a háború befejeztével a Magyar Nemzeti Bank sem adott ki rendeletet ezzel kapcsolatosan, azonban több korabeli lap is tájékoztat arról, hogy a szovjet rubel elfogadása kötelező.
El kell fogadni a rubelokat. A szovjet hadsereg által kibocsátott pénzeket, valamint rubelokat sokan vonakodnak elfogadni. A rendőrparancsnokság közli, hogy a jövőben a legszigorúbban ellenőrizteti az ilyen eseteket és nemcsak megbünteti, hanem népbíróság elé állítja a szovjet hadsereggel szemben való szabotálás miatt. Ezeknek a pénzeknek
az elfogadása tehát minden esetben kötelező.
– Makói Népújság, 1945.02.08.
El kell fogadni úgy a rubelokat, mint tábori pénzeket. A további nehézségek eloszlatása végett ma illetékes helyhez, a rendőrséghez fordultunk a pénzek forgalmát illetően, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy úgy a rubelok (katonával ellátott vagy katona nélküli), valamint a Vörös Hadsereg által kibocsátott tábori pénzek: magyar felírású 1 pengős, 2 pengős és 5 pengős, akár van rajta piros sorszám, akár nincs, azok érvényes pénzek és a forgalomban elfogadásuk kötelező.
– Makói Népújság, 1945.02.23.
A rubel mellett természetesen a cservonyec címletű szovjet pénzjegyeket is kötelező volt elfogadni, 1 cservonyec 10 rubelnek felelt meg. A háború idején főképpen az 1938-as keltezésű rubelek és az 1937-es cservonyecek lehettek forgalomban, azonban az összes korábbi szovjet pénzjegy az 1924-es pénzreformtól számítva továbbra is forgalomban volt. Erre utal a cikkben a “katonával ellátott vagy katona nélküli” megkülönböztetés. Az 1938-as rubeleken katonák szerepelnek, míg a korábbi kiadásokon leginkább csak ornamentika.
1 rubel, 1938
3 rubel, 1938
5 rubel, 1938
1 cservonyec, 1937
3 cservonyec, 1937
5 cservonyec, 1937
10 cservonyec, 1937
Korábbi kiadású szovjet rubel pénzjegyek, amelyeket még szintén használhattak:
1 rubel, 1934
3 ubel, 1934
5 rubel,1934
A korábbi kiadású pénzjegyek is fizetőeszközül szolgáltak, de feltétezhetően a háború idejére az újabb pénzjegyek megjelenésének köszönhetően már alig akadhatott belőlük a forgalomban, így a magyarországi használatuk inkább csak elméleti:
3 cservonyec, 1924
3 rubel, 1925
5 rubel, 1925
1 cservonyec, 1926
1 rubel, 1928
2 cservonyec, 1928
5 cservonyec, 1928
3 cservonyec, 1932
A szovjet pénzjegyek bevonásáról később a Magyar Nemzeti Bank gondoskodott, 1945.07.16-án a következő utasítást adták ki:
A m. pénzügyminisztérium folyó hó 15-én megjelent hirdetménye szerint a szovjet rubel jegyeket folyó hó 15-től kezdve nem szabad forgalomba hozni és az abban foglalt felhívás értelmében e jegyeket pengőre szóló fizetési eszközökre való átváltás végett be kell szolgáltatni. Az átváltás 1:2,5 értékarányban folyó hó 15-től folyó év augusztus hó 1-ig az ország összes pénzintézeteinél és azok fiókintézeteinél – tehát a bankintézeteknél is – fog lebonyolítást nyerni.
Az MNB intézkedéseinek ellenére feltételezhetően a szovjet hadsereg továbbra is használta a szovjet rubelt a fizetéseknél, ezért többször megismételve kellett a szovjet pénzeket bevonni.
Egy beszolgáltatott rubel: 200 ezer adópengő. A Magyar Közlöny csütörtöki számában
kormányrendelet jeleni meg. Amely a rubel beszolgáltatására megállapított határidőt július 31-ig hosszabbítja meg. A rubel bankjegyek átvételével megbízón pénzintézetek egy beszolgáltatott rubel után 200.000 adópengőt fizetnek le, amíg a Magyar Nemzeti Bank más átvételi árfolyamot nem állapít meg.
– Makói Népújság, 1946.07.12.
A szovjet rubel beváltási árfolyama. A Magyar Nemzeti Bank jelenti, hogy a szovjetrubel beváltási árfolyama július 25-én a következő: 1 szovjet rubel 7 millió adópengő.
– Makói Népújság, 1946.07.25.
Érdemes még megemlíteni, hogy a nemzeti bank több milliónyi rubel bankjegyet gyűjtött össze, amit különféle kifizetésekre fel is használtak. A Szovjetunió Állami Bankja később felrótta az MNB vezetésének, hogy elmulasztották a bankhoz beszolgáltatott rubelbankjegyek átadását a Szovjetuniónak, holott erre a fegyverszüneti egyezmény értelmében kötelesek lettek volna. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság követelte a Magyar Nemzeti Bank vezetőinek a leváltását és felelősségre vonását, aminek a következménye az lett, hogy többeket nyugdíjaztak, illetve más munkakörbe helyeztek.
képek: realbanknotes.com
– KP