Az Almásy 10 forintos korabeli hamisítványairól.
1849 áprilisában kerültek forgalomba az úgynevezett Almásy-bankók. A “Magyarország közjövedelmeire” szóló utalványokat a magyar szövegezés ellenére az osztrákok bocsátották ki, céljuk ezzel a hadviselés költségeinek fedezése volt. Az aláíró, Almásy Móric után nevezték őket Almásy-bankóknak. Először 5, 10, 100 és 1000 forintos utalványok, hamarosan az 1 és 2 forintosok, majd 1849. augusztustól a 6 és 10 krajcáros pénzjegyek jelennek meg. Az összes címlet közül legritkábbnak, de még a gyűjtők számára beszerezhetőnek az 5 és a 10 forintos tekinthető (a 100 és 1000 forintosból nincs ismert forgalmi példány).
A magyar nyelvű szakirodalomban (Adamovszky István – Magyar Bankjegy Katalógus 1759-1925) és több weboldalon (pl. https://papirpenz.hu/reszletek/385, http://www.pengőnumizmatika.hu/bankjegy/24.jpg) korabeli hamisítványok vannak eredeti példányként bemutatva. Ezek a félrevezető információk vezettek oda, hogy a magyar gyűjtők egy szűk körében egy korabeli hamisítvány viszonylag gyakori változata rögzült mint eredeti változat.
Főbb eltérések:
A – A bal felső csigamintázat végződése az eredeti esetében lefelé mutat, a hamisítványnál jobbra.
B – A csigamintázatot követő kis körök utolsó eleme az eredetinél jobbra található, a hamisítványnál inkább balra
C – A hamisítványnál a szövegben “Budai kir” után nincs pont.
D – A keretdíszben található arcok a hamisítvány esetében szegényesebbek, elnagyoltak.
Honnan lehet tudni, hogy az itt bemutatott eredeti példány tényleg eredeti, nem pedig egy más típusú korabeli hamisítvány?
1. Onnan, hogy a keretdísze teljesen megegyezik a Formulare példányokkal.
2. A keretdísze, számozása és más grafikai eleme szintén megegyezik a Lombard–Velencei Királyság 1849-es 60 lírás pénzjegyével. (A Lombard–Velencei Királyság pénzjegyeinek a nyomtatásánál ugyanazokat a keretdíszeket használták, mint az Almásy bankóknál. A 30 lírás az 5 forintossal, 15 lírás az 1 forintossal egyezik.)
Kiegészítés:
Egy részletesebb összehasonlítás Kádi Balázs jóvoltából. A nagyobb eltérések:
– A keretdísz több részletében eltérő, az arcok egyszerűbb rajzolatúak, kevesebb vonalból állnak.
– Szövegben “Budán 1. Márczius 1849.” helyett “Budán 1. Marczius 1849”.
– Az alapnyomat részletszegény, a hullámvonalakból álló minta nem vagy nehezen kivehető.
– A hátoldali guilloche mintázatok homályosak, elnagyoltak.
– Több helyen a nyomat festékhiányos, míg máshol több festék került a papírra.
Fontos még megjegyezni, hogy az eredeti példányok vízjeles (ovális dísz közepén KKCK felirat), míg a korabeli hamisítványok vízjel nélkül papírra készültek.
– KP