Szerző: admin

A Magyar Nemzeti Bank a pengő pénzrendszer fennállásának idején rendszeresen pontos kimutatásokat tett közzé, amelyekben közölte, hogy egyes címletekből mennyi van, illetve maradt a forgalomban a bevonás után is. A lakosság körében maradt mennyiségből következtetni lehet az adott papírpénz ritkaságára, azonban a szám gyűjtői szempontból pontatlan, ugyanis a vissza nem váltott pénzjegyek nagyobb része már a forgalom idején megsemmisült, csak egy kis töredéke, legfeljebb néhány százaléka jut el végül a gyűjtőkhöz. Például a csehszlovák 1919-es 5000 koronásból 3 évnyi forgalom után 98 darabot nem szolgáltattak vissza, ennek ellenére csak egy fennmaradt forgalmi példány ismert.

Megtekintem

Az 1920-as keltezésű 50 koronástól kezdődően a sorozatot bezáró 1923-as 1 millió koronásig az államjegyeken a “W”, a “T W” vagy a “T WILLI” jelöléssel találkozni. Függetlenül attól, hogy Svájcban vagy Budapesten nyomtatták az adott változatot, minden esetben megtalálható a jelzés a bal alsó sarokban. Vajon kit takarnak a “T W” betűjelek?

Megtekintem

Megtekintem

“Saját kézzel rajzolt bankókat hozott forgalomba Kutason”, számolt be Vásárhelyi Népujság 1937. március 28-i száma. A hamisítványok kézzel festve készültek, ennek ellenére több mint tíz darabot sikerült forgalomba helyezni. Annyira primitívek voltak, hogy a helyi lapok is csak humorral körítve tudtak beszámolni az eseményekről.

Megtekintem

Ismertek olyan hamis “MAGYARORSZÁG” bélyegzéssel ellátott osztrák-magyar bankjegyek, amelyeken egy további “Stempel wurde von der kön. ung. Staatsdruckerei in Budapest laut Mitteilung der Oesterreichisch-ungarischen Bank, Hauptanstalt in Budapest als unecht befunden” bélyegzés is megtalálható. A magyar numizmatikai szakirodalom csak a létezésük tényét erősíti meg, a bélyegzés hátterével nem foglalkozik.

Megtekintem

Az első világháborúban részt vevő országok már az első hetekben megtapasztalhatták, hogy a nemesfém tartalmú fémpénzek a forgalomból eltűnték. Hiányuk megakasztotta a gazdaság rendes működését. Hogy mérsékeljék a pénzváltási nehézségeket, kis címletű papírpénzek nyomtatását rendelték el. Így kerültek forgalomba például az Osztrák-Magyar Monarchiában az 1 és 2 koronás bankjegyek, a Német Császárságban az 1, 2 és 5 márkás pénztárjegyek.

Megtekintem

Megtekintem

Az Osztrák-Magyar Bank által az 1880-as években kiadott kisebb címletű forint (gulden) államjegyei a későbbi korona bankjegyekhez mérten összetett számozási rendszerrel rendelkeznek. A bonyolult módja a sorozatjelzésnek és számozásnak nem lehet véletlen, feltételezhető, hogy egy előre meghatározott mintát követ. Nagy mennyiségben összegyűjtve az említett államjegyeket, és kielemezve a számozásukat, sikeresen meg lehetett fejteni a számozási rendszert.

Megtekintem

A első említés az 1000 forintosról 1848 augusztusából származik:

5, 10, 50, 100, 1000 frtos pénzjegyek fognak kibocsáttatni, mellyek kétségtelenűl vetélytársai lesznek a bécsi bankjegyeknek, s azért remélhető, hogy a bécsi bank, e reá nézve kedvetlen verseny kikerülése végett, kölcsönzési ajánlatának föltételeit alább hangolni talán kész leszen.
– A’ pénzügyminister orsz. pénzügy iránti jelentésének kivonata (Több korabeli lap is közli)

Vajon került-e nyomtatásra majd forgalomba magyar 1000 forintos pénzjegy?

Megtekintem