Online numizmatikai tudástár
A nagy háború után a szétszakított Osztrák Magyar Monarchia utódállamait továbbra is összekötötte a közös korona valuta. Egyes országok épp ezért igyekeztek minél hamarabb megszabadulni tőle. Ezt a kapcsolatot még az sem szakította meg teljesen, ha egy állam felülbélyegezte a saját bankjegyeit. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az 1920-as osztrák bankjegyválság története úgy kezdődik, hogy…
Az Erdélyi Főhadipénztár váltójegyeinek nyomólemeze a múlt század elején került elő a körösladányi grófi uradalom malmának kútjából. A pénzjegyek korabeli nyomatai nem ismertek. Az eredeti réz nyomólemez segítségével különféle modern nyomatok készültek.
Az 1848-as 10 forintos pénzjegy a többi Kossuth-bankókhoz hasonlóan összetett sorozatjelöléssel és sorszámozással rendelkezik. Az 1849-es 2 forintos után ennél a címletnél is sikerült bizonyítani, hogy a számozás a sorozatjelöléssel összefüggésben egy előre meghatározott matematikai modell szerint történt.
Az elmúlt évek során a csehországi “Filatelia Klim” aukciós ház tevékenysége során tömegesen került a gyűjtők körébe mindenféle hamis bélyegzéssel ellátott 1918-as 25 és 200 koronás. Jellemzően a szegedi és a román megszállási bélyegzéseket próbálják utánozni, azonban a bélyegzéssel kapcsolatos ismeretek hiánya miatt feltűnően esetlenül történik a hamisítás. Rendszerint az eredetitől formailag eltér a bélyegzés, a bélyegzéseknél nem korhű betűtípust használnak, a dátum nem illeszkedik a bélyegzés idejéhez, esetleg a bankjegy adott típusát sohasem jelölték meg ilyen formában. A következő klim-féle hamisítványok ismertek:
A 1848–49-es forradalom papírpénzeit gyűjtők körében biztosan feltűnt, hogy a Kossuth-bankók a modern bankjegyekhez mérten összetett sorozatjelöléssel rendelkeznek (nagy és kis betűk kombinációja, esetleg további sorszám, nyomtatva és kézzel is írva). Ez idáig nem sokan foglalkoztak azzal, hogy rendszerbe szedjék a forradalom papírpénzeinek sorozatváltozatait. A legkisebb mennyiségben a 100 forintosok után az 1849-es 2 forintosok voltak nyomtatva. A kis nyomtatott mennyiségnek köszönhetően kevés a sorozatváltozat, a nagy gyakoriságuk miatt ezek könnyen összegyűjthetőek. Az összegyűjtött több mint 150 darab 2 forintos sorozatának és sorszámának kielemzése meglepő eredményt hozott.
Az utolsó korona bankjegy felülbélyegzés az “Ausgegeben nach dem 4. Oktober 1920” típus. A legtöbb katalógus és szakkönyv ezt az osztrák felülbélyegzések közé sorolja, némileg tévesen. Igaz, hogy Bécsben, német nyelven készült a bélyegzés, viszont ezek a bankjegyek soha nem voltak hivatalos fizetőeszközök Ausztriában. Sőt máshol sem. Akkor mi indokolta a kibocsátásukat? Főleg az után, hogy már forgalomban volt a dupla német 100, 1000 és 10.000 koronás is.
A Monarchia felbomlása után az első Magyarországon nyomtatásba került bankjegy az 1918-as úgynevezett Beck-féle 200 koronás volt. Nevét onnan kapta, hogy a kiadásáért az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézetének kormánybiztosa, Beck Lajos volt a felelős.
2019-2020 környékén kerültek elő pengő bankjegyek olyan minta változatai, amelyek eddig ismeretlenek voltak. Közös jellemzőjük, hogy az adott bankjegyekből elérhetőek a számozatlan példányok, illetve a minta változatuk (ha létezne), sokszorosát érné az eredeti számozatlanhoz képest. Továbbá az is feltűnő, hogy a rajtuk lévő sorozat és nullás számjegyek formailag nem egyeznek a korszak forgalmi vagy minta bankjegyeinek számozásával. Bárki, aki jártas a magyarországi kereskedők mentalitásában, arra az előzetes következtetésre juthat, hogy ezek hamisítványok, az eredetileg számozatlan pénzjegyekre utólag került a számozás. Csak nemrég kerültek elő és terjednek a nagy felbontású képek az említett pénzekről, amelyek egyértelműen igazolják, hogy ezek hamisítványok.
