Az 1920-as osztrák bankjegyválság

A nagy háború után a szétszakított Osztrák Magyar Monarchia utódállamait továbbra is összekötötte a közös korona valuta. Egyes országok épp ezért igyekeztek minél hamarabb megszabadulni tőle. Ezt a kapcsolatot még az sem szakította meg teljesen, ha egy állam felülbélyegezte a saját bankjegyeit. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az 1920-as osztrák bankjegyválság története úgy kezdődik, hogy…

Magyarország 1920. március 18. és április 15. között felülbélyegezte az OMB által kibocsátott  bankjegyeket. Ezzel Lengyelország került kényelmetlen helyzetbe. Csakúgy, mint egy évvel korábban. Nem engedhette meg magának, hogy egyetlen ország legyen, ahol még általánosan forgalomban vannak a lebélyegezetlen koronák. A bélyegzéssel együtt járó számos problémát szerették volna elkerülni. Ugyanakkor nem állt rendelkezésre elegendő mennyiségű márka sem ahhoz, hogy az összes korona bankjegyet átváltsák. Április első napjaiban megszületett a határozat, miszerint a bankjegyeket beváltják 100 korona = 70 márka árfolyamon. Szükség esetén pedig a korona jegyeket felülbélyegzik «Lengyel köztársaság» feliratú bélyegzővel. Emellett még az egyszerre átváltható pénzmennyiséget is korlátozták, a nagyobb összegekről letéti elismervényt adtak. A kényszerárfolyamot megismerve lengyelek tömegei inkább nem cserélték be pénzük egy jelentős részét, későbbi jobb lehetőségekben bizakodva. Mindezek után bélyegzésre nem is került sor. A bélyegzés nélküli korona forgalma pedig visszaszorult néhány kisebb, vitatott hovatartozású területre, mint Kárpátalja vagy egyes dalmát szigetek.

Két-három héttel később hirtelen hatalmasra nőtt Bécsben a hamis osztrák bélyegzésű ezer és tízezer koronás bankjegyek mennyisége. Korábban nem hamisították az osztrák koronát annak alacsony  árfolyama miatt. Április végére azonban 28-féle különböző hamisítvány típust tartottak számon. Ezek minősége széles skálán mozgott. A banki pénztárosoknak egy 8 oldalas tájékoztató anyag állt rendelkezésére a hamis bélyegzésű jegyek kiszűrésére. De a bankjegyek alapos ellenőrzésére a kasszáknál gyakorlatilag nem volt idő. A befizetőktől sorszámlistákat kértek, majd azokat a nyilvántartásokkal összevetve próbálták ellenőrizni a bankjegyek valódiságát. Ha egy bankjegy bélyegzését hamisnak találták, azt becserélték egy bélyegzés nélküli példányra. Ha valaki ragaszkodott az általa beadott bankjegyhez, visszakaphatta azt, de előtte rákerült egy “Note echt, Stempel falsch” szövegű bélyegzés.

A közönség bizalmatlansága annyira megnövekedett, hogy alig lehetett nagy címletű koronával fizetni. A városban több helyütt jegyzékeket függesztettek ki a hamisnak vélt sorozatszámokkal. Valóságos pánikhangulat alakult ki, az üzleti élet megakadt, és gyakorlatilag a tőzsde is szünetelt. A rendőrség sorra fülelte le a hamisító bandákat, de ez már a kialakult helyzeten mit sem változtatott. Az OMB vezetői végül belátták, hogy a probléma csak új típusú bankjegyek kiadásával, és a régiek cseréjével oldható meg.

Május 1-jén bejelentették, hogy rövid időn belül újfajta bankjegyeket adnak ki, amelyeknél a bélyegző hamisítása értelmét veszti. Az előkészületek jó néhány napot vettek igénybe. És mivel a bejelentés önmagában nem oldotta meg a piaci zavarokat, ezért 3-án új, ideiglenes bélyegzésű bankjegyeket bocsátottak ki “ECHT OUB Hauptanstalt Wien” felirattal. Ezt az összetettebb rajzolatú bélyegzőt nem volt értelme hamisítani, hiszen az ilyen bankjegyeket csak pár napon keresztül tervezték forgalomba helyezni. És valóban, május 8-án kibocsátották a mindkét oldalán német feliratú 1000 koronás bankjegyet, 17-én pedig a 10.000 koronást. (A hasonló, dupla német 100 koronás csak jóval később, július 31-én került forgalomba.) A válság, amilyen hirtelen kezdődött, egy viszontagságos hónap után ugyanolyan gyorsan véget is ért.

A jelentések szerint a forgalomban keringő 6 milliárd koronányi ezres és 2 milliárdnyi tízezres bankjegyre nagyjából 50 millió korona hamis bélyegzésű jutott. A legtöbb hamisítvány a sziléziai Katowicéből származott. Készült technikailag valódi, csak jogi szempontból hamis bélyegzés is az OMB nyomdájából ellopott eredeti bélyegzővel. Mikor az egyik bécsi hamisító bandát letartóztatták, kiderült, hogy 60.000 darab ezerkoronást bélyegeztek felül. Előkerült tőlük egy jugoszláv, két osztrák és harminc magyar  bélyegző. Ez már előre jelezte, mekkora gond lesz majd a magyar bélyegzésű bankjegyek beváltásakor.

És most lássuk, milyen technikai nehézségekkel kellett megküzdeni a dupla német bankjegyek  gyártásakor. Az ezer koronás még 1902-es kiadás, amin a sorszám nyomása a két külön oldalra került. Az egyiken a SERIE, a másikon a ×SZÁM× szó szerepelt a számozás mellett az alapnyomatra nyomva. Az új bankjegyek gyors előállításához a félkész példányok felhasználására is szükség volt, különben több héttel is csúszott volna a kibocsátás. Így azokon továbbra is rajta maradt a zavaróan ható magyar felirat. Ezt a függőlegesen elhelyezett Deutschösterreich bélyegzéssel takarták el. A tízezer koronás már 1918-as kiadás, a német nyelvű oldalon sorszámozva. Nem merült fel vele kapcsolatban a fent említett a probléma. A bankban azonban úgy döntöttek – helyesen – hogy egységesen kezelik a két típus  bélyegzését. Elkerülve ezzel az esetleges gyártási hibákat. Persze emiatt a bélyegzésnek arra az oldalra kellett kerülnie, amelyiken nem volt sorszám. Különben azt takarta volna ki. Így végül is elmondható, hogy a mindkét oldalon német nyelven nyomtatott bankjegyeken a bélyegzés a “magyar oldalra” került.

1920-as kiadású “osztrák-osztrák” oldalas 1000 koronás. A bélyegzés függőlegesen került rá, hogy eltakarja a magyar “x SZÁM x” feliratot.

Az 1921-es kiadású “osztrák-ornamentika” oldalas 1000 koronás első és második kiadása. A magyar “x SZÁM x” felirat nélkül.

 

–  ehuro
képek: kp