Hamis szükségpénzek sokasága a magyar szakirodalomban.
A magyar papír szükségpénzek és pénzhelyettesítők összehasonlítása során gyakran találkozhatunk azzal, hogy egyes grafikai elemek vagy nyomdai megoldások ismétlődnek. Ennek részben az az oka, hogy egyes kiadások tényleg egymást másolták (pl. létezik korabeli említés arról, hogy a dunaszerdahelyi első kiadású pénzjegyek esetében az osztrák mauthauseni táborpénzeket utánozták), más részről a különböző kiadású pénzek esetében gyakran ugyanazt a készítőt, nyomdát kell keresni (pl. Globus nyomda a tábori pénzek nagy részénél).
Bizonyos esztergomi és budapesti szükségpénzek összehasonlításánál meglepő felfedezésre tehetünk szert: ugyanaz a személy, ugyanolyan eljárással készítette őket. Mégpedig:
A – A rajzolt elemek nagy hasonlóságot mutatnak. Az értékjelzés körvonala lett először megrajzolva, majd satírozással kitöltve.
B – A írógéppel írt szövegek ugyanazzal az írógéppel készültek. Jól megfigyelhetőek az ismétlődő hibák, amelyek az adott írógép sajátosságai. Például:
– A “g” alsó része hiányos.
– A nagy betűk felső része halvány.
– Az “ü” jobb oldali pontja hiányzik.
– Szokatlan apró körszerű a pont a mondatok végén.
C – Amennyiben perforált a széle (több címlet is előfordul lyukasztással és nélküle), akkor a lyukasztást ugyanazzal az eszközzel végeztek.
D – A kézzel rajzolt és írógép segítségével készített jegyeket ugyanolyan másolási eljárással sokszorosították (stencilgép?). A “nyomtatás” színe sötétkék-lila.
E – A jegyek jellemzően tökéletes tartásúak. Gyakoriak az ívek, amelyeken gyakran különféle címletek szerepelnek. Az is előfordul, hogy a hátoldalukon könyvtári bélyegzés szerepel.
Hogyan lehetséges az, hogy 1915-től 1924-ig terjedően, az esztergomi hadifogolytábortól kezdve egyes budapesti éttermekig ugyanaz a személy rajzolja, illetve ugyanazon az írógépen készüljön a szükségpénzek sokasága? Természetesen ez nem elképzelhető, így az egyetlen magyarázat az lehet, hogy a pénzjegyek nem eredetiek, valaki egy későbbi időben iparszerűen hamisította őket.
Néhány az eddig ismertek közül:
Budapest, Pannonia Étterem(?), Sturza főpincér:
20, 30, 50 filléres és 1 Koronás címletek és ezeknek az ívei.
15+ különféle változat.
Budapest, Caffée Baross
20 fillér és 100 korona között különféle címletek és íveik.
20+ különféle változat.
Budapest, Magyar automobilgyár Rt.
100 korona
Budapest, “MOULIN ROUGE” főpincére
Kenyérmező/ Esztergom, Hadifogolytábor
50 Fillér, 1915
1 Korona, 1915
Esztergom, Esztergomi Tábor Parsága
5 és 10 korona, 1919
Esztergom, ismeretlen kiadó
Esztergom, Sikora vendéglő
Esztergom, Stark főpincér
Esztergom, Vörös élelmiszer
További budapesti, esztergomi és dorogi pénzekről feltételezhető még, hogy a hamisítványok ezen csoportjába tartozik.
Kiegészítés:
Tovább erősíti a hamisítás tényét, hogy ismert a Sturza főpincér jelöléssel ellátott pénzutánzatok egy olyan változata, amelynél a Gutenberg-nyomda egy reklámtermékére lettek nyomtatva. A szükségpénz utánzatokon 1919.január 1. szerepel, azonban a reklámnyomtatvány a Magyar Grafika 1. évfolyam 9. számában, 1920 szeptemberében jelent meg.
– KP
forrás:
http://bankjegy.szabadsagharcos.org/
Adamovkszky István – Magyar szükségpénz katalógus 1723–1959