Ki volt az a “T.W.” és kik tervezték az 1920–23-as államjegyeket?

Az 1920-as keltezésű 50 koronástól kezdődően a sorozatot bezáró 1923-as 1 millió koronásig az államjegyeken a “W”, a “T W” vagy a “T WILLI” jelöléssel találkozni. Függetlenül attól, hogy Svájcban vagy Budapesten nyomtatták az adott változatot, minden esetben megtalálható a jelzés a bal alsó sarokban. Vajon kit takarnak a “T W” betűjelek?

A magyar szakirodalomban ^[1][2] “T Willi”, mint egy nyomdai eljárás feltalálója szerepel: “A betűk az egyik hosszú ideig alkalmazott feltaláló cégtárs-technikus nevét jelentik, aki a hamisítás megelőzése céljából egy speciális gépet készített. Amíg ez a gép nem lett a cég tulajdona, csak tesztelték, a feltaláló feltüntethette az államjegyeken a nevét … Az említett speciális gépi eljárás, az ún. photo guilloche volt, vagyis … gépi úton előállított, nehezen utánozható vékony vonalak komplexuma.” ^[2]

Hosszas kutatás után sem sikerült “T. Willi”-re, a “photo guilloche” eljárás feltalálójára akadni. Az állítás egymást ismételve jelenik meg különböző magyar forrásokban, míg idegen nyelven nyoma sincs.

Tudni lehet, hogy az Orell Füssli alkalmazásában állt egy Traugott Willi nevű grafikus. Az elérhető információk így is töredékesek, azonban hozzá köthető néhány Orell Füssli által nyomtatott plakát megtervezése^[3].

Továbbá 1919–1923 környékéről tőle származik több meg nem valósult svájci bankjegy tervezete is^[4]:

A tervezetei nagy hasonlóságot mutatnak a magyar korona államjegyekkel és szintén “W’ vagy “T WILLI” jelöléssel vannak ellátva. Traugott Willi csak az ornamentikát és a szöveges részt állíthatta össze, a tervezeteken szereplő arcképek vagy tájképek más alkotókhoz tartoznak^[4]. Külföldi forrásokban is csak mint szerkesztőt, “elrendezőt” (layouter)^[4] említik vagy csak a vonalrajzolást (Strichzeichnung)^[5] társítják hozzá.

Az általa megalkotott papírpénzek tervezetei gépi eljárással készültek, nem pedig kézzel rajzolták vagy vésték. Az egyes guilloche elemek Guilloche-rajzoló gép (guillocher) segítségével lettek megalkotva (ezért mindig egyenletes a vonalvastagság és tökéletes a szimmetria). A különféle egymásra helyezett guilloche-okból és más nyomdai elemekből alkotott kollázs lett végül a papírpénz tervezete. A kész eredmény elérésénél valamilyen fényképészeti eljárást is alkalmazhattak, erre utalhat a már említett “photo guilloche” kifejezés.

A “Photo-Guilloche” eljárás egy 1908-as említése is azzal foglalkozik^[9], hogy félreérthető a megnevezés, ugyanis nem fény rajzolja a guilloche-t, hanem ugyanúgy guillocher gép, csak a sokszorosítás történik fényképezőgép segítségével.

 

Érdemes megjegyezni, hogy ezzel egyidőben más pénzjegyek is készültek az Orell Füsslinél, amelyek kivitelezésükben teljesen megegyeznek Traugott Willi tervezeteivel, de pl. Balzer-hoz (szintén az Orell Füssli alkalmazottja) vagy ismeretlen szerzőhöz köthetőek. Tehát ez a technikai eljárás nem egyedül Traugott Willi-hez tartozott.

Összegezve elmondható, hogy a magyar államjegyek esetében a “T.W” jelölés Traugott Willi-t, vagyis a pénzjegyek grafikájának megalkotóját, az Orell Füssli egy alkalmazottját jelöli.

A magyar források az 1920–23-as államjegyek tervezőjének Helbing Ferencet említik, ami a 20 koronáig terjedő címletek esetében tényleg igaz, de az 50 koronástól kezdődően, amelyeket Svájcban vagy az Orell Füssli segítségével Budapesten is nyomtattak, a magyar tervezés, rajzolás csak a rajtuk szereplő arcképekre értendő.

Fontos megemlíteni, hogy egyes forrásokban bizonyos címleteknél tévesen van Helbing Ferenc szerzőként megjelölve^[8]. Az ötven-, százezer^[6], ötszázezer és az egy millió koronás^[7] esetében Karlovszky Bertalan az arcképek szerzője.

Az új ötvenezer koronás méretei pontosan megegyeznek a mai forgalomban lévő ötszázkoronások méreteivel. A bankjegy tervrajzát az Orell Füssli nyomdacég rajzolói készítették és ugyanezt a nyomdát bízta meg az állam az új bankjegyek technikai kivitelével és nyomásával is. A bankjegy rajzát díszítő női fej helyét üresen hagyták a lemezeken a svájci cég rajzolói. Az ovális alakú, gazdag ornamentikájú keretbe Karlovszky Bertalan rajzát metszették később…
– 8 Órai Ujság, 1923-05-23, Az új ötvenezerkoronás bankjegy.

 

[1] Az Érem, 1977, Ambrus Béla: Az államjegyek nyomdajelzései (1920-1923)

[2] Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) X. évfolyam 2003. 3. rész, Molnár Péter: A korona bukása Magyarország fogalmi pénzei 1920-1927

[3] https://www.posters.nb.admin.ch/discovery/search?query=creator,exact,Willi,%20Traugott,AND&vid=41SNL_53_INST:posters&facet=creator,exact,Willi,%20Traugott&mode=advanced&offset=0&lang=fr

[4] IBNS Journal, Volume 43, No. 4, 2004, Urs Graf – The Paper Money of Switzerland in the 20th Century.

[5] https://www.snb.ch/de/the-snb/mandates-goals/cash/all-series/series-3#t12

[6] 8 Órai Ujság, 1923-05-23, Az új ötvenezerkoronás bankjegy.

[7] Esti Kurir, 1925-09-03, A Nemzeti Bank nem foglalt állást az új valuta kérdésében — A termés lebonyolítása és a bankjegykibocsátás

[8] Rádóczy Gyula: A legújabb kori magyar pénzek (1892-1981)

[9] Photographische Korrespondenz 1908., K. k. Photographische Gesselschaft in Wien, 536.-537. oldal

 

– KP