Miért készült az 1945-ös 100.000 pengős két színben?
Az 1945-ös 100.000 pengős bankjegy két fő változata ismert. Rajzolatban és szövegezésben teljes mértékben megegyeznek, azonban a felhasznált nyomdafesték színe eltér. Találgatás övezi, hogy miért két színben készültek, az egyik gyakori válasz erre, hogy a nyomdai munkák során elfogyott a kék szín, amelyet barna festékkel helyettesítettek.
A Pénzügyminisztériumban 1945. december 5-én tartottak egy értekezlet a bankjegyek felülbélyegzésének tárgyában (az 1000, 10.000 és 100.000 pengősök dézsmabélyeggel történő ellátásával kapcsolatosan). A helyes magyarázatot az ott elhangzottakban és a róla készült feljegyzésekben kell keresni:
Pretsch igazgatóhelyettes kérdésére a jelenlevők annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a felülbélyegzés határnapja után kibocsátásra kerülő 100.000 pengős bankjegyek más színben kerüljenek kibocsátásra, hogy így az újonnan kibocsátandó bankjegyek felülbélyegzése elkerülhető legyen. Ilyen körülmények között tehát két színben lesznek forgalomban 100.000 pengős címletű bankjegyek. Az eredeti kibocsátás csak felülbélyegezve, a később kibocsátásra kerülők pedig más színben kerülhetnek forgalomba. Tekintettel arra, hogy az eredeti tervek szerint az 1 milliós címletű bankjegyek a 100 000 pengős címletű bankjegyekkel azonos formában és kiállításban, de más színben kerültek volna forgalomba és ennek a klisének az előkészítése már folyamatban is van, intézkedés látszott szükségesnek annak elkerülése céljából hogy figyelemmel a fentebb előadottakra ugyanaz a klisé ne háromféle színben és háromféle minőségben kerüljön forgalomba. Ezért az értekezlet annak a véleményének ad kifejezést, hogy az 1 millió pengős címletek részére vala melyik más címlet kliséje volna használandó. Pretsch igazgatóhelyettes az 1926-tól 1930-ig forgalomban volt Kossuth-képpel ellátott 20 pengős bankjegyek kliséit ajánlotta.
Az említettekből az következik, hogy már a bélyegzés (1945. december 19.) megkezdése előtt eltervezték, hogy a bélyegzés alá kerülő kék 100.000 pengőst a barna változata fogja követni. Vagyis a növekvő bankjegyszükségletet a bélyegzés időszaka után már egy más színű típus fogja kielégíteni. A leírtaknak megfelelően, 1945. december 27-én forgalomba is került az új barna 100.000 pengős.
A bankjegylebélyegzés azt jelentett, hogy az 1.000, 10,000 és a kék 100.000 pengős bankjegyeket névértékükön csak akkor lehetett továbbra is felhasználni, ha annak háromnegyedéért vásárolt bélyeggel látták el. Következményeként a forgalomban lévő bankjegyek mennyisége visszaesett, az árak csökkentek, mintegy hat hétig az 1945. augusztus-szeptemberi szintre esett vissza az áremelkedés üteme.
A 100.000 pengős bankjegyek mindkét színváltozata párhuzamosan használatban volt, azonban a bélyegzett kék 100.000 pengős forgalma körül több nehézség is mutatkozott:
- A felragasztott dézsmabélyeg gyakran leváltak.
- A 100.000 és a 10.000 pengősökre ragasztott dézsmabélyegek színe hasonlított egymásra, gyakran olyan módon hamisítottak, hogy csak átragasztották egy 10.000 pengősről a töredékét érő bélyeget egy 100.000 címletű bankjegyre.
- Hamisítani kezdték a 100.000 pengős dézsmabélyegét (többnyire kézzel rajzolt bélyegről van szó).
Ezért is volt megfelelő megoldás, hogy rövid időn belül a kék 100.000 pengőst kivonták a forgalomból. 1946. január 31-ig lehetett fizetésre használni, átváltani a barna színű címletre pedig február végéig. 1946 januárjában a 100.000 pengős volt a legnagyobb címlet, viszonylag nagy értéket képviselt (egy napilap ára 1946. január elsején 500 pengő volt), szinte az összeset átváltották barna színűre. Ez magyarázza, hogy miért is a kék 100.000 pengős a legritkább inflációs bankjegy.
– KP