Az 1918-as 25 és 200 koronás hamis modern felülbélyegzései Csehországból.

Az elmúlt évek során a csehországi “Filatelia Klim” aukciós ház tevékenysége során tömegesen került a gyűjtők körébe mindenféle hamis bélyegzéssel ellátott 1918-as 25 és 200 koronás. Jellemzően a szegedi és a román megszállási bélyegzéseket próbálják utánozni, azonban a bélyegzéssel kapcsolatos ismeretek hiánya miatt feltűnően esetlenül történik a hamisítás. Rendszerint az eredetitől formailag eltér a bélyegzés, a bélyegzéseknél nem korhű betűtípust használnak, a dátum nem illeszkedik a bélyegzés idejéhez, esetleg a bankjegy adott típusát sohasem jelölték meg ilyen formában. A következő klim-féle hamisítványok ismertek:

Megtekintem

Az 1849-es 2 forintos kincstári utalvány sorozatjelölésének és sorszámozásának rendszere.

A 1848–49-es forradalom papírpénzeit gyűjtők körében biztosan feltűnt, hogy a Kossuth-bankók a modern bankjegyekhez mérten összetett sorozatjelöléssel rendelkeznek (nagy és kis betűk kombinációja, esetleg további sorszám, nyomtatva és kézzel is írva). Ez idáig nem sokan foglalkoztak azzal, hogy rendszerbe szedjék a forradalom papírpénzeinek sorozatváltozatait. A legkisebb mennyiségben a 100 forintosok után az 1849-es 2 forintosok voltak nyomtatva. A kis nyomtatott mennyiségnek köszönhetően kevés a sorozatváltozat, a nagy gyakoriságuk miatt ezek könnyen összegyűjthetőek. Az összegyűjtött több mint 150 darab 2 forintos sorozatának és sorszámának kielemzése meglepő eredményt hozott.

Megtekintem

Született október negyedikén. Az “Ausgegeben nach dem 4. Oktober 1920” bélyegzésekről.

Az utolsó korona bankjegy felülbélyegzés az “Ausgegeben nach dem 4. Oktober 1920” típus. A legtöbb katalógus és szakkönyv ezt az osztrák felülbélyegzések közé sorolja, némileg tévesen. Igaz, hogy Bécsben, német nyelven készült a bélyegzés, viszont ezek a bankjegyek soha nem voltak hivatalos fizetőeszközök Ausztriában. Sőt máshol sem. Akkor mi indokolta a kibocsátásukat? Főleg az után, hogy már forgalomban volt a dupla német 100, 1000 és 10.000 koronás is.

Megtekintem

Egyre kifinomultabb hamisítási módszerek terjednek: eredetileg számozatlan bankjegyekből hamis minta bankjegyek.

2019-2020 környékén kerültek elő pengő bankjegyek olyan minta változatai, amelyek eddig ismeretlenek voltak. Közös jellemzőjük, hogy az adott bankjegyekből elérhetőek a számozatlan példányok, illetve a minta változatuk (ha létezne), sokszorosát érné az eredeti számozatlanhoz képest. Továbbá az is feltűnő, hogy a rajtuk lévő sorozat és nullás számjegyek formailag nem egyeznek a korszak forgalmi vagy minta bankjegyeinek számozásával. Bárki, aki jártas a magyarországi kereskedők mentalitásában, arra az előzetes következtetésre juthat, hogy ezek hamisítványok, az eredetileg számozatlan pénzjegyekre utólag került a számozás. Csak nemrég kerültek elő és terjednek a nagy felbontású képek az említett pénzekről, amelyek egyértelműen igazolják, hogy ezek hamisítványok.

Megtekintem

Miért éppen kékek a kékpénzek?

A fényképezés technológiájának elterjedésével és a költségeinek csökkenésével a 19. század végére a fényképezés a hamisítás fontos eszközévé vált. Az 1880 előtti pénzjegyek esetében a domináns szín a fekete volt, a róluk készült fényképfelvétel és a fekete másolata a pénzjegyek majdnem tökéletes utánzatát adta. Az 1850-as évektől terjedt el a fényképészetben a nedves kollódiumos eljárás. Hamarosan ez a fényképészeti módszer kiszorított minden más eljárást. A 19. század végére már tökéletesebb technológiák váltják, de a nyomdai sokszorosítás területén még az 1970-es évekig is használták a nedves kollódiumos eljárás egyes változatait.

Megtekintem

1 2 3 4 5