Forgalmi (nem nullás) számozású és számozatlan pengő bankjegyek MINTA lyukasztással… eredeti vagy hamis?

Gyűjtőként bárki gyakran találkozhat összejöveteleken, vagy akár az online felületeken olyan kis értékű magyar bankjegyekkel (korona, pengő), amelyek MINTA lyukasztással vannak ellátva. Sajnos ezeknek a nagy része modern hamisítvány, ugyanis egyes hamisítók kezében az eredetivel teljesen megegyező MINTA lyukasztására alkalmas eszköz van, így könnyedén ritkaságoknak nevezett, valójában rongált papírpénzeket gyárthatnak a gyűjtők kárára. Sajnos, nagyban hozzájárul a megtévesztéshez az is, hogy a korábbi magyar papírpénzekkel foglalkozó katalógusok mindenféle kritika nélkül beemelték az ilyen változatokat a soraik közé.

Megtekintem

A Bambergi lovas ábrázolása német pénzjegyeken.

A Bambergi dóm (Bamberger Dom) egy késő román és koragót stílusú székesegyház a bajorországi Bamberg városában. Kultúrtörténelmi szempontból a jelentőségét az adja meg, hogy itt található az egyetlen németországi pápasír, illetve kitűnik a műkincseivel és az építészetének pompájával. Ide sorolhatóak a XIII. század elejéről származó szoborművek, köztük az egyik legjelentősebb, a Bamberger Reiter vagyis a Bambergi lovas.

Megtekintem

A magyar pengő sorsa a szomszédos országokban a II. világháború után. (Frissítve: 2022.12.12.)

Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya a második világháború lezárásaként 1945. január 20-án kötötte meg a Szovjetunióval és a Szövetségesekkel a fegyverszüneti egyezményt. Ennek értelmében Magyarország kötelezi magát, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia általa megszállt területéről kivonja az összes magyar csapatokat és hivatalnokokat Magyarország 1937. december 31-én fennállott határai mögé, továbbá hatályon kívül helyez minden olyan törvényhozást és bekebelezést, amelyet Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia területének Magyarországhoz való csatolására szövegeztek.

Megtekintem

A pengő-fillér pénzrendszer korabeli hamis papírpénzei.

5 pengő, 1926

Ismertetőjelei: Az előoldal közepén elhelyezett “ÖT PENGŐ” és “MAGYAR NEMZETI BANK” szöveg betűinek árnyékolása durva és foltos. A Széchenyi-fejkép rajza szakadozott és hiányos. A hátoldal primitív kivitelű A Lánchíd képe, valamint a háttérben levő épületek rajzának részletei teljesen kidolgozatlanok. A hamisítvány tiszta fehér papíron készült,
melyből a piros és zöld színű selyemszálak hiányoznak.

megjelenés: 1927

Megtekintem

A javított papírpénzek felismerése

Ritka az olyan eset, hogy bármi is indokolja egy papírpénz javítását. A piacon előforduló javított papírpénzek szinte kivétel nélkül nem az állagmegóvás céljából, hanem anyagi haszonszerzés céljából kerültek restaurálásra, hogy azokat az eredeti állapotukhoz mérten drágábban lehessen értékesíteni. A papírpénzek restaurálását gyakran hozzá nem értők végzik, akik nem tartják be az “értékmentés” alapvető irányelveit sem. Sok esetben a javított bankjegyet egyszerűen csak rongált bankjegyként lehet kezelni, ugyanis gyakran préseléssel megsértik a mélynyomtatással készült, a papír felületéről kidomborodó nyomatot, vagy a kémiai tisztítás miatt elszíneződik a bankjegy, esetleg a bankjegy papírja körül van vágva, de előfordul az is, hogy a bankjegy rajzolatának a javítás miatt megkopott részeit egyszerűen utánarajzolják. Általánosságban kijelenthető tehát, hogy javított papírpénzeknek egy igényes gyűjtő gyűjteményében nincs helyük.

Megtekintem

A szegedi száraz bélyegzések modern hamisítványai az 1918-as keltezésű 25 és 200 koronásoknál.

Az első szegedi kormány az előrenyomuló román hadsereg elől sikeresen a francia megszállás alatt állt Szegedre menekült aradi kormány néhány tagjából alakult 1919. május 31-én. Június 14-én jelent meg Solymossy pénzügyminiszter rendelete, amelyben a 25 és a 200 koronás bankjegyeket mindenki köteles volt a kijelölt beváltóhelyeken lebélyegeztetni.

Megtekintem

1 2 3 4 5