A Kossuth-féle 1000 forintosról.

A első említés az 1000 forintosról 1848 augusztusából származik:

5, 10, 50, 100, 1000 frtos pénzjegyek fognak kibocsáttatni, mellyek kétségtelenűl vetélytársai lesznek a bécsi bankjegyeknek, s azért remélhető, hogy a bécsi bank, e reá nézve kedvetlen verseny kikerülése végett, kölcsönzési ajánlatának föltételeit alább hangolni talán kész leszen.
– A’
pénzügyminister orsz. pénzügy iránti jelentésének kivonata (Több korabeli lap is közli)

Vajon került-e nyomtatásra majd forgalomba magyar 1000 forintos pénzjegy?

A forgalomba helyezett új típusú papírpénzek leírása rendszeresen a Pesten, majd Debrecenben kiadott Közlöny című lapban jelent meg:

1 forint – Közlöny, 1848.10.08.

2 forint – Közlöny, 1848.08.06.

5 forint – Közlöny, 1848.09.07.

10 forint – Közlöny, 1848.10.30.

100 forint – Közlöny, 1848.10.30.

2 forint (kincstári utalvány) – Közlöny, 1849.07.27.

Az 1000 forintos pénzjegyekről a Közlöny 1848. augusztus 30-i számában van említés (“1000 frtos pénzjegyek fognak kibocsáttatni”), további utalásokkal nem találkozni, ezért biztosra vehető, hogy hivatalosan forgalomba nem került.

Az 1000 forintosok létezése egyedül a visszaemlékezésekben jelenik meg.
Danzer, Alfons: Dembinski Magyarországon (A vezér hátrahagyott kézirataiból), 1874:

Ez nap azonban még nem indulhattam meg Debreczenből, mert nem volt pénzem. A kormány folyton növekvő kiadásai azt eredményezték, hogy a bankjegysajtó nem birt elegendő papirpénzt előállitani. Csak másnap adtak át nekem 80,000 frtot, még azon nedvesen, amint a sajtó alól kikerült. Ehhez járult, hogy a nekem átadott pénz többnyire nagy bankóból, százasokból, ezresekből állott, ezzel kellett a napi-zsoldot fizetnem.

Nyáry József – A Kossuth bankók clichéi című 1888-as írásban még utalások is vannak, hogy egyes elemeiben hogyan nézhetett ki az 1000 forintos:

A „Kossuth Lajos pénzügyminiszter“ saját­kezű aláírás facsimiléjének metszeteiből két nagyságban 14 db. van meg. A nagyobb alak az ezres, százas, tizes és ötös államjegyeken alkalmaztatott, mind 1848. szept. 1-ről keltezve.

A czimer másik fajtája, melynek clichéje meg van oldalt behajló, alul ívben kiszélesedő pajzs: szélei visszagyűrődve, fölötte a magyar sz. korona: a pajzs közepén szintén az országczímer, körötte a társországoké. Az ezres, százas, tizes és ötös államjegyeken, s az egy forintos bankjegyeken mindenütt ily compoziciójú czimer szerepel, melyek azonban egymástól nagyságban és a szélek határvonalainak meneteiben némileg eltérnek.

…az ezreseké, mert ezekből 1848. szept. 1 -je után az apró pénz szűkének és a felváltás nehézségeinek következtében több nem is jelent meg a közforgalomban.

Nagy Géza – A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője című 1890-es kiadványban található még említés:

A papírpénzek és bankjegyek két-harmada Kossuth-bankókbul áll, de a melyeknek sorozatából hiányzik az 1000 frtos, — van aztán egy 50 dolláros Kossuth-bankjegy…

Lukács Béla: Az 1848-49-ki pénzügy (Pest, 1871):

A nemzeti kormány 5, 10, 100 és 1000 frtos pénzjegyeket nyomatott. …  1000 frtos pénzjegy 1849-ben nem hozatott forgalomba.

Összegezve kimondható, hogy a Kossuth-féle 1000 forintosból nincs egy ismert darab sem, ennek ellenére a múltban létezhettek példányai. A 19. század második felében született írások, amelyek említik Kossuth-féle 1000 forintost, mind tényként kezelik a múltbeli létezését együtt azzal, hogy forgalomba hozataluk nem történt meg.

Az 1000 forintosok forgalomba helyezése a gyakorlatban is lehetetlen volt, ugyanis a magyar papírpénzek közül elsőként a kisebb címletek, 2, 5 és 1 forintosok jelentek meg, azok is csak milliós mennyiségekben. Az 1000 forintos pénzjegyeket nem lehetett felváltani és a zsold fizetésére is alkalmatlanok voltak. A 100 forintos államjegy csak 1849 elején jelent meg, de már a 100 forintosok is felválthatatlanok voltak. Több esetben a 100 forintosokat a magyar hatóságok sem helyezték feltétlenül forgalomba, hanem a helyi szükségpénzek kiadásának fedezetéül szolgáltak (Munkács, Eszék).

Az, hogy egy példány sem maradt fenn, egyáltalán nem szokatlan. A forradalom pénzeit az azt követő osztrák hatalom igyekezett megsemmisíteni. Például az 1849-ben kiadott magyar szükségpénzek sokasága ismert korabeli említésekből úgy, hogy ténylegesen egy pénzjegy sem maradt fenn.

Az online térben több helyen is találkozni a következő információval:

Ismeretes hogy nyomtatásra kerültek 1000 forintos bankók is. Amikor az osztrákok Duschek Ferenctől az államkasszát lefoglalták, azzal együtt öt 1000 darabot tartalmazó csomagot is átvettek, melyekben szép kivitelű, színes, Angliában készült 1000 forintos papírpénzjegyek voltak, melyekből egy darab sem került még forgalomba. A csomagokat megsemmisítették.

Oesterreichische Münzen und Geldzeichen von den Jahren 1848 und. 49. című cikke van megjelölve.

Az eredeti forrást elolvasva kiderül, hogy nem másról van szó, mint Montenuovo herceg ködös visszaemlékezéséről évtizeddel korábbi eseményekre, miszerint színes papírpénzeket foglaltak le, amik biztos nem 100-asok voltak, és azt mondták róluk (“Es hiess”), hogy Angliában készültek. A szerző ezek alapján jutott a következtetésre, hogy 1000 forintosokról lehetett szó. Helfert írása semmiképpen sem tekinthető hiteles forrásnak.

Halász Gábor A magyar szabadságharc állami papírpénzei című 1906-os cikkében szintén foglalkozik az 1000 forintosokkal:

Kérdés, vajjon voltak-e 1000-esek? Legtöbben azt állítják, hogy nem, de vannak, akik azt mondják, hogy igen. Az előbbit kell azonban elfogadnunk. Helfert J. Sándor báró ugyanis az, aki ezt legjobban állítja. Fő érve, hogy mikor Aradon Haynau megbízásából Montenuovo herceg dandárparancsnok Duschek pénzügyminisztertől az állampénztárt átvette, 5 millió forintot vett át, szép, színes kivitelű papírpénzekben, melyek megsemmisíttettek. Hogy mily pénzek voltak, maga Montenuovo sem tudta megmondani. De mivel színeseknek mondták, Helfert azt állítja, hogy százasok nem lehettek, mert hisz ezek nem színesek. Állítja továbbá hogy valószínűleg külföldön és pedig Angliában nyomattak.
Mindezt
nem fogadhatjuk el. Ha nyomattak volna, bizonyára itthon történt volna az is, épp úgy mint a többi, az pedig, hogy Montenuovo herceg 20—30 év múlva hogyan emlékszik a színre, szintén nem bizonyít semmit, legfeljebb azt, hogy ha már színesek voltak e papírpénzek, melyeket átvett, lehettek 2, 5 vagy akár 10 frtosok. Biztosan állíthatjuk azt, hogy igenis tervbe volt véve ezresek nyomása is, de nem történt meg. Legautentikusabb magyar pénzügyi írónk Lukács Béla szerint, Duschek mindössze csekély papirpénz-készletet s 511.300 frt értékű ércet adott át, ez volt az egész készlet, s az ezresek tervbe vétettek ugyan, de sohasem nyomattak ki.

 

– KP