Az 1848-as 10 forintos pénzjegy számozási rendszerének részleges megfejtése.

Az 1848-as 10 forintos pénzjegy a többi Kossuth-bankókhoz hasonlóan összetett sorozatjelöléssel és sorszámozással rendelkezik. Az 1849-es 2 forintos után ennél a címletnél is sikerült bizonyítani, hogy a számozás a sorozatjelöléssel összefüggésben egy előre meghatározott matematikai modell szerint történt.

Az 1848-as 10 forintoson a következő jelölések szerepelnek:

A – a sorozat első része, ez egy nagy betű vagy “I. ” után egy nagy betű. A képen: X

B – a sorozat második része, ez egy kis vagy egy nagy betű. A képen: F

b – Baloldali számozás: 6267

j – Jobboldali számozás: 23

 

A sorozat és a sorszám között a következő matematikai összefüggés van:

A = ( b – j ) mod 20

Mod, vagyis modulo, osztás utáni maradék kiszámolásának művelete. (pl. 19 mod 8 = 3)

A művelet elvégzés után kapott szám betűszerű értéke (a sorozat első betűjele) a következő táblázat alapján határozható meg:

A = a sorozat első betűjele:
0 I. G vagy I. O
1 N vagy F
2 B vagy Ü
3 H vagy L
4 S vagy X
5 A vagy D
6 U vagy Q
7 T vagy R
8 W vagy Z
9 J vagy E
10 O vagy G

Feltűnhet, hogy a hússzal történő osztás 11 és 19 közötti maradékot is adhat, azonban egy pénzjegynél sem fordul elő, hogy a matematikai művelet ilyen eredmény adjon. Valószínűsíthető, hogy a nyomtatás a 11, 12, 13 stb. számokkal, vagyis a hozzájuk tartozó betűjelekkel folytatódott volna.

Példa:

b – Baloldali számozás: 6267

j – Jobboldali számozás: 23

A = ( b – j ) mod 20

6267 – 23 = 6244

6244 mod 20 = 4

Legegyszerűbben úgy számíthatjuk ki a maradékot, hogy 6244-es osztjuk hússzal, ami 312.2,

majd a kapott tizedesvessző utáni részt, ami 0.2, megszorozzuk hússzal. Így megkapjuk a maradékot,  vagyis a 4-et.

A táblázat szerint a sorozat első betűjele S vagy X. Jelen esetben X.

 

az eredeti számozás:

b – Baloldali számozás. 8290

j – Jobboldali számozás: 27

A = ( b – j ) mod 20

8290 – 27 = 8263

8263 mod 20 = 3

A maradék 3, vagyis a sorozat első betűjele H vagy L, ami nem teljesül.

 

A javított számozás esetében:

b – Baloldali számozás: 8291

j – Jobboldali számozás: 27

A = ( b – j ) mod 20

8291 – 27 = 8264

8263 mod 20 = 4

A maradék 4, vagyis a sorozat első betűjele X vagy S, ami X, tehát teljesül.

 

Összegzés:

– A használt számozási rendszer vélhetően a hamisítás elleni védelem része volt. Ha hamisították volna, a hamisítók az ismeretek hiányában nem tudták volna megfelelően sorszámozni a pénzeket, így a fent elvégzett számítás segítségével azonnal kiderült volna, hogy a sorszámozás és a sorozat megjelölése matematikailag nem illeszkedik egymáshoz (a számítás eredményeként más betűjel jön ki), vagyis a pénzjegy hamisítvány.

– Nem sikerült meghatározni a sorozat második betűjele és a sorszámozás közötti összefüggést. A második betűjel nagy változatosságot mutat, több tucat különféle kis és nagy betű fordul elő. Vélhetően ezres mennyiségben kellene 10 forintosokat megvizsgálni, hogy valamiféle következtetés levonható legyen.

 

– KP